A tanév rendje

 13/2018. (VI. 14.) EMMI rendelet 2. §

(1) A nevelési-oktatási intézményekben a munkát a tanév, ezen belül a tanítási év keretei
      között kell megszervezni.

(2) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a 2018/2019. tanévben a tanítási év első
      tanítási napja 2018. szeptember 3. (hétfő)
      és utolsó tanítási napja 2019. június 14. (péntek). A tanítási napok száma ha e rendelet másképp
      nem rendelkezik, száznyolcvanegy nap.
 
A nappali oktatás munkarendje szerint működő
szakgimnáziumban
százhetvenkilenc, gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában száznyolcvan
nap a tanítási napok száma.

(3) Az iskola utolsó, befejező évfolyamán vagy befejező szakképzési évfolyamán az utolsó
     tanítási nap
  a)
    középfokú iskolákban 2019. május 2.,
  b)
    a rendészetért felelős miniszter fenntartásában működő szakgimnáziumokban
     M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2018. évi 85. szám 4267

- a másfél tanéves képzés esetén 2019. január 4.,

- a két tanéves képzés esetén 2019. május 24.,

- a honvédelemért felelős miniszter fenntartásában működő, kizárólag a honvédelemért
felelős miniszter
hatáskörébe tartozó szakképesítésekre való felkészítést folytató szakképző iskolában
2019. május 24.,

- szakképző iskolákban féléves, másfél éves, két és fél éves képzésben vagy
keresztféléves oktatásban, egész
számú tanéves képzésben részt vevő tanulók részére 2019. január 4.,

- a két évfolyamos részszakképesítésekre való felkészítést folytató szakiskolákban és a
 Szakképzési Hídprogram
 keretében részszakképesítésekre való felkészítést folytató szakközépiskolákban
 2019.május 31.
 
(4) A tanítási év lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek
     nem akadálya, ha az iskola
     a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat a nemzeti
     köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 30. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint
     nem tudja teljes egészében pótolni. Az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyag 2019/2020.
     tanítási évben történő feldolgozásáról.

(5) A tanítási év lezárását követően az iskola ha az iskola fenntartója azzal egyetért és az
     ahhoz szükséges feltételeket
     biztosítja a tanulói részére pedagógiai program végrehajtásához nem kapcsolódó
     foglalkozásokat szervezhet,
    amelyeken a részvételt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az iskola igazgatójához
    benyújtott kérelemben kezdeményezheti.
 
(6) A 2018/2019. évi átmeneti időszak téli közfoglalkoztatásával összefüggő képzési
  programban felnőttoktatás
  keretében részt vevő tanulók a 2018/2019. tanévre 2018. szeptember 1-jét követően is
  beiratkozhatnak.

(7) Az EFOP-3.7.1-17 ?Aktívan a tudásért projektben felnőttoktatás keretében részt vevő
     tanulók a 2018/2019. tanévre
     2018. szeptember 1-jét követően is beiratkozhatnak. 3. §
 
(1)  Az alapfokú művészeti iskolákban és a felnőttoktatásban a tanítási év első és utolsó
      napját a tanítási év első és
      utolsó hetének keretében az igazgató határozza meg.
 
(2)  A szakképesítések megszerzésére való felkészítés a szakképző iskola azon szakképzési
       évfolyamain, amelyeken
      -a szakképzésről szóló törvényben szabályozott esetekben közismereti képzés nem
        folyik, a keresztféléves
        oktatásszervezés keretében február első hetében is megkezdhető. A tanítási év első és
        utolsó napját az iskola
        igazgatója állapítja meg a 2. § (3) bekezdése figyelembevételével úgy, hogy a tanítási
        napok száma a 2. §

(2) bekezdésében foglaltaknak megfeleljen. 4. §

(1) A tanítási év első féléve 2019. január 25-ig tart. Az iskolák 2019. február 1-ig értesítik a
      tanulókat, kiskorú tanuló
     esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről. A 3. §-ban
     meghatározott esetekben az első
     félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított öt
     munkanapon belül kell
megküldeni.

(2)  Az első félév és a tanítási év utolsó napját követő tizenöt napon belül az iskoláknak
      nevelőtestületi értekezleten
      el kell végezniük a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának
      vizsgálatát. A nevelőtestületi
      értekezletről készített jegyzőkönyvet tájékoztatás céljából meg kell küldeni az
      iskolaszéknek, az intézményi
     tanácsnak és a fenntartónak.

(3)  A tanítási évben nevelőtestületi értekezleten el kell végezni az adott intézményre
      vonatkozó, az országos
      kompetenciamérés, a nyelvi mérés, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókkal
      kapcsolatos támogató rendszer,
      valamint a NETFIT rendszer szerinti fizikai fittségi mérések legutolsó rendelkezésre álló
      adatainak elemzését,
      értékelését. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet tájékoztatás céljából
      meg kell küldeni
      az iskolaszéknek, az intézményi tanácsnak és a fenntartónak.

3. Tanítási szünet a tanítási évben, a tanítás nélküli munkanapok 5. §

   A tanítási évben a tanítási napokon felül a nevelőtestület a tanév helyi rendjében
   meghatározott pedagógiai
   célra az általános iskolában és az alapfokú művészeti iskolában hat, a nappali oktatás
   munkarendje szerint működő
   gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában hét, a szakgimnáziumban nyolc
   munkanapot tanítás
   nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap
   programjáról ,a nevelőtestület
   véleményének kikérésével, az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni, egy tanítás
   nélküli munkanap kizárólag
   pályaorientációs célra használható fel.

4268 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y ? 2018. évi 85. szám 6. §

(1) Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. október 26. (péntek), a szünet utáni első
tanítási nap 2018. november 5.(hétfő).

(2) A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. december 21. (péntek), a szünet utáni első
tanítási nap 2019. január 3.(csütörtök).

(3) A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2019. április 17. (szerda), a szünet utáni első
tanítási nap 2019. április 24.(szerda).

(4) Az iskola az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szünetek mellett a tanítási év kezdő
és befejező napjának
változatlanul hagyásával más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, valamint a
szünetek kezdő és befejező
napját módosíthatja, ha az Nkt. 30. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak
megtartásával heti pihenőnapon
tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti.

(5) A nemzetiségi oktatásban részt vevő iskolák az (1)-(3) bekezdésben meghatározott
      időpontoktól eltérhetnek,
      továbbá a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a tanulók részére szünetet
     adhatnak, ha azt a nemzetiségi
     hagyományok vagy az anyanemzet hagyományai indokolják.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben szabályozott szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az
     iskolának
     -szükség esetén gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola
     közösen is gondoskodhat.

(7) A jogszabály által országosan, egységesen elrendelt munkanap-áthelyezést az Nkt.
     30. § (1) bekezdése értelmében
   -a nevelési-oktatási intézményekben is alkalmazni kell.